Gravitációs napkollektor
A síkcsöves és vákuumcsöves napkollektorok mellett kevesebb szó esik a gravitációs napkollektor rendszerekről, de mindenképp érdemes megismerni ezt a típust is. Ennek oka, hogy a hétköznapokban gyakorlatilag semmilyen plusz költség nem szükséges az üzemeltetéséhez, hiszen működési elvének köszönhetően önmagától működhet. Az alábbiakban erről olvasható részletesebb információ.
Gravitációs napkollektor működése
A gravitációs napkollektor rendszert a többi típushoz képest egy olcsóbb és jóval egyszerűbb megoldásnak tekinthetjük. Azonban éppen ennek köszönhetően a kivitelezési költségek relatíve gyorsan, mindössze 5-8 éven belül megtérülhetnek.
Ugyanis a gravitációs napkollektor rendszer segítségével valóban ingyenes meleg- vizet állíthatunk elő az év jelentős részében. A többi típusú napkollektor esetén sajnos a működtetéshez szükséges elektromos áram miatt nem tekinthetőek ingyenes hőenergia forrásnak.
Ráadásul a gravitációs típusú napkollektor rendszereknek akár 40%-kal kisebb lehet az anyagköltsége a hagyományos szivattyús rendszereknél, ráadásul egyszerűsége miatt akár saját kezűleg is megépíthetők ezek a rendszerek.
Gravitációs napkollektor felhasználási területe
Időszakos vízmelegítésre kitűnően használhatóak a gravitációs napkollektorokat. Itt a fűtőcsövek egy hengeres víztartályba továbbítják a meleget, felfűtve ezzel a tartály vizét. A “hideg” oldalon a hálózati vízre csatlakozik a tartály, míg a meleg vizet ez a víznyomás tolja ki a felhasználó részére. Kívánalom, hogy a felhasználás helye ne legyen messze a berendezéstől: az amúgy sem jelentős hőtermelés eredménye ne illanjon el egy hosszú kifolyócsövön.
Gravitációs rendszer felépítése
A gravitációs típusú rendszerekhez nem szükséges szivattyú, se tágulási tartály, se vezérlés. A működéshez viszont elengedhetetlen követelmény, hogy a tartálynak a tetőn belül, a kollektor magassága felett kell elhelyezkednie. Ennek technikai oka, hogy a meleg víz gravitációs úton tudjon a napkollektortól a bojlerig eljutni.
A fizika törvényei szerint ugyanis a meleg víz könnyebb mint a hideg, ezért a meleg magától fog a kollektor felső részéről a bojler felé áramlani, a hidegebb, nehezebb víz pedig magától fog a bojlerből a kollektor aljába visszaáramlani.
Ennek is köszönhetően a bojler vizének túlmelegedésétől nem kell tartani, ennél hamarabb kerül a kollektorban lévő folyadék gőz állapotba és így megszűnik a gravitációs áramlás.
Gravitációs napkollektorok tájolása
Az ideális tájolás: déli irányba 40-45°. Amennyiben ez biztosított, akkor egész évben egyenletesen képesek lehetünk napkollektoros rendszerünket használni.
Nyáron a nap magasabban jár, intenzív nyári használat esetén a napkollektort laposabban, 25-30°-os szögben javasolt elhelyezni, pl. nyaralóknál.
Télen alacsonyabban jár a nap, így inkább a meredekebb, 55-60°-os dőlésszögnél éri a legtöbb nap a napkollektorokat, ekkor télen lesz optimális a melegítés.
Azaz ha szeretné télen is hatékonyan használni a rendszert, akkor érdemesebb meredek dőlésszögben szerelni, nyáron így is biztos meglesz a meleg víz.
Gravitációs napkollektor előnyei
A gravitációs napkollektorok előnyei között olyan tulajdonságokat találhatunk, melyek egy átlagfelhasználó számára rendkívül meggyőzőek lehetnek. Emiatt mindenképp érdemes megfontolni egy ilyen rendszerbe történő beruházást.
1, Egyszerű és olcsó
Nem igényli szivattyú és vezérlés beépítését. Emiatt jelentősen olcsóbb, kis rendszer esetében is 80-100 ezer Ft-os megtakarítást jelenthet.
2, Hatékony
A mindennapi működés során emberi beavatkozás, mesterséges keringetés helyett a fizika törvényei biztosítják, hogy a lehető legtöbb hő kerüljön át a napkollektorból a tárolóba.
3, Ingyenes
A szivattyús rendszerekkel ellentétben nem igényel elektromos áramot. A szivattyús rendszer energiaköltsége a kollektor által termelt energia értékének legalább 25%-a.
Csak kivételes esetekben igényel karbantartást: a rendszer olyan egyszerű, hogy alig tud benne elromlani valami.
Összegezve:
A gravitációs napkollektorok esetén tehát nagyelőny a minimálisnak is alig mondható fenntartási költség, illetve a zéró működési költség. Ezek már önmagukban is elegendőek lehetnek, ahhoz hogy valaki ezt a típust részesítse előnyben a klasszikus keringetővel ellátott rendszerek helyett.
